Összesen 167,5 milliárd forintot szán a kormány idén a mikro-, kis- és közepes vállalkozások (kkv) erősítésére, ebből 90,84 milliárd forintot vissza nem térítendő és 76,7 milliárd forintot visszatérítendő formában - mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) XXXVI. közgyűlésén, Budapesten.
A Közbeszerzési törvény január elsején hatályba lépett értékhatár emelése feltehetően csak kevés olyan magyarországi kkv-nak kedvező, amelyek uniós gazdaságfejlesztési pályázaton indultak - mutat rá mai kommentárjában Papadimitropulosz Alex. A Via Credit ügyvezető igazgatója szerint érdemi hatást a törvényi változás azokra a cégekre gyakorol, amelyek 2018 második felében nyertek el GINOP pályázaton pénzt, és bár ezen cégek száma 4500 körüli, de közülük az értékhatár emelés becslések szerint csak 130 cégnek lehet könnyítés, ami az érintett cégek 3%-a.
Stratégiai megállapodást írt alá a kormány a svájci Rehau-Automotive vállalatcsoporttal, ennek keretében 7,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a cég második gyártóüzemének létrehozásához - mondta a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Újhartyánban.
Eddig az volt a szabály a "Versenyképes vállalatok tevékenységének emelt szintű digitalizálása" című gazdaságfejlesztési kombinált hiteles EU-pályázatnál, hogy legalább annyi hitelt kell kérni, mint amennyi vissza nem térítendő támogatást, ma viszont úgy módosult ez, hogy "a kölcsön mértékének el kell érnie a vissza nem térítendő támogatás minimum 75%-át." Ez tehát azt jelenti, hogy mostantól akár már több ingyenpénzt is lehet kérni a hitelnél, de ezen felül is számos helyen módosult a pályázat szabályrendszere.
Már pályázhatnak a felvidéki mezőgazdasági-, illetve mikro-, kis- és középvállalkozók a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program forrásaira, melynek keretösszege 2,425 milliárd forint. Többek között eszközbeszerzésre lehet pályázni és akár 15 ezer euró (közel 4,7 millió forint), legfeljebb 70%-os intenzitású, vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a gazdálkodók.
Jó ötlet lecserélni a vissza nem térítendő támogatásokat hitellel és pénzügyi eszközökkel többek között az agrár- és közlekedési beruházások finanszírozásánál - ezt jelentette ki az Európai Unió bankjának elnöke egy tegnapi brüsszeli eseményen a Bruxinfo tudósítása szerint.
"Veszélyesnek tartom, hogy a magyar gazdaságban az elmúlt 12 évben kialakult egy jelentős vállalkozói kör, amely azt nézi, hogyan tud ingyenpénzhez jutni és nem érdekli, hogy alacsonyak a hitelkamatok, olcsó hitelt tudna felvenni a beruházásához. Ez lehetetlen állapot, emiatt fejlesztések maradnak el" - többek között ezt hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjúban Varga Mihály.
Teljesen átírta a nemzeti fejlesztési tárca államtitkárának előadásáról szóló saját szerdai tudósítását mára az MTI, így már nincs szó arról, hogy a lakosság vissza nem térítendő forrást is kaphatna az energiahatékonysági felújításokhoz. Az elmúlt hetekben a Miniszterelnökség folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy csak hitelalapú, azaz visszatérítendő uniós forrást kaphatnak majd az emberek. A sokadik kormányzati kommunikációs fordulat alapján úgy tűnik, hogy a miniszterelnökségi vonal "győzedelmeskedik", miszerint a lakosság csak hitelalapú segítséget kaphat az energiahatékonysághoz, ami egyébként továbbra is szembemegy azzal, mint amit Magyarország Brüsszel felé vállalt.
"A lakossági célú energiahatékonysági pályázatok keretében a jövőben is vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni, erre főként a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) kínál lehetőségeket" - mondta az MTI mai tudósítása szerint Szabó Zsolt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára ezzel ugyanazt mondta, mint amit augusztusban is, de éppen emiatt szembement azzal, mint amit az elmúlt két hónapban a Miniszterelnökség kommunikált a témában.
A cégek közel egyharmada tervezi indulását valamely uniós pályázaton a 2014-2020-as időszakban, és ugyanilyen arányban új gépet, vagy eszközt szeretnének majd beszerezni, de a választ adók 12%-a ingatlanépítésre és felújításra szolgáló pályázatokra vár - ismertette egy friss felmérés eredményeit a mai Vállalati Növekedés 2015 című konferenciánkon Váczi Dávid. A Budapest Bank termékértékesítés támogatási vezetője utóbbi adat kapcsán hangsúlyozta, hogy ez a tájékozatlanságból adódhat, mert ilyen források nem lesznek az új ciklusban. Szintén a tájékozatlanságra, illetve egyfajta csodavárásra vezette vissza az EU-szakértő azt, hogy sok pályázó alaptalanul abban reménykedik: a kombinált termékeknél máshogy alakulnak majd a támogathatósági szabályok, mint a vissza nem térítendő forrásoknál. Ezek alapján azt hangsúlyozta Váczi, hogy a fejlesztéspolitikában világosan kommunikálni kellene az új szabályokat, illetve azt, hogy mely területeken nem lesznek pályázati források, mert így a felesleges reménykedést is ki lehetne küszöbölni.
Több hete tartó bizonytalanság után ma azt jelentette be a Miniszterelnökség, hogy az augusztusban beígért, 40%-nyi vissza nem térítendő uniós támogatás helyett 66%-nyi részarányban lényegében ingyenhitelt biztosít a kormány a magáningatlanok energetikai korszerűsítésére. A fennmaradó egyharmadnyi részt a családoknak maguknak kell előteremteni az ilyen beruházások megvalósításához, igaz ez alacsonyabb az augusztusban jelzett 45%-nál.
A Portfolio piaci forrásokból úgy tudja, hogy igen jelentős, akár 150-170 milliárd forintot is kitevő támogatási igény érkezik a 65 milliárd forintos idei GINOP-1.2.1. uniós pályázatra csütörtök estig, így érthető a tegnapi jelzés a pályázat felfüggesztéséről. Bár a szabályok szerint az Irányító Hatóság vezetőjének van lehetősége akár 20%-kal is megemelni az elfogadott keretet, de a lényeg nem ez. Többen ugyanis arról beszélnek, hogy a mindössze két hónapja kinyitott keret többszörös túljegyzése mögött igen nagy a hibás pályázatok aránya. Elképzelhető akár 50% körüli mérték is, ami a fenti összefüggések alapján akár 80 milliárd forint körüli "kidobott" pályázatot is jelentene (elektronikus rendszer miatt csak a virtuális kukába), döntő részben amiatt, hogy a kiírásnak nem megfelelő pályázatokat nyújtottak be.
Bár korai még az ítélethirdetés, de néhány tanulság talán már most levonható. Az egyik az, hogy az új rendszer nagy változásait gyakorlati példákkal talán még jobban érdemes sulykolni, a pályázatok benyújtóinak pedig érdemes komolyabban venni a kiírások szellemét és betűit. Ez ugyanis a nagyfokú, de felesleges terheléstől is megkímélné mind a kiírókat, mind a benyújtókat.
Érdekes közlemények jelentek meg ma a hivatalos kormányzati portálon, ugyanis két hulladékgazdálkodási kiírás szabályrendszerét írták át, de nem akármilyen pályázatokét: egy 6, illetve egy 4 évvel ezelőtt meghirdetett konstrukcióról van szó. A háttér persze valószínűleg logikus: el kell költeni a meglévő forrásokat, nehogy elveszítse azokat az ország.
"Olykor kifejezetten durva volt" a magyar kormány és az Európai Bizottság között a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus kereteinek kialakításáról szóló vita, amelynek végül az lett az eredménye, hogy csak nagyon kevés területen kaphatnak a kis- és középvállalkozások vissza nem térítendő pályázati forrást - árulta el a háttérinformációt a Piac&Profit mai pályázati konferenciájának nyitóelőadásában Glattfelder Béla. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a fenti vita eredményével magyarázta azt, hogy a minap megjelent három gazdaságfejlesztési pályázatnál miért csak a feldolgozóipari cégeket preferálják. Elismerte, hogy ezeknél valóban nagyon nehéz lesz nyernie a cégeknek, mert tudatosan úgy alakították ki a pontozási rendszert, hogy plusz feltételeket kelljen vállalni a nyeréshez. Ezen logika alapján azt is igyekezett tudatosítani a vállalkozókban, hogy az előző ciklussal ellentétben a 2020-ig tartó időszakban "nem pénzosztás fog folyni", hanem a jó fejlesztésekhez lehet majd forrásokat szerezni.
Bár egyre több a figyelmeztető jel, mégis sok kis és középvállalkozás abban a hitben él, hogy az új uniós fejlesztési ciklusban ugyanúgy jön majd az EU-s "ingyenpénz", mint ahogy ahhoz 2007-2013 között hozzászokott. Fontos azonban tudatosítani, hogy számos népszerű pályázatnál kötelező elem lesz a visszatérítendő források alkalmazása, azaz olyan életképes fejlesztésekben kell gondolkodni, amelyek kitermelik például a finanszírozási konstrukciókhoz hozzátartozó kedvezményes hitel visszafizetését is. Ezt az új szemléletet egyrészt a pénz okos felhasználása indokolja, másrészt az Európai Bizottság erőlteti a tagállamokra. Utóbbi ellen, a tőkehiányos kkv-k érdekében kemény küzdelmeket folytatott Magyarország és egy friss fejlemény szerint még mindig vitázunk a témáról. Bár a csata még tart, alapvető változást nem remélhetünk, ehelyett jobb felkészülni arra, hogy például egy energiahatékonysági pályázatnál a csökkenő energiaszámlából, mint megtakarításból, kell majd visszafizetni a kedvezményes hitelt.
A magyar kormány a feldolgozóipar területén működő kis- és közepes vállalatoknak (kkv) szeretne vissza nem térítendő támogatást adni, erről igyekszik meggyőzni az Európai Bizottságot - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára egy mai budapesti rendezvényen. A téma nem újkeletű, de a friss információ szerint a mintegy tucatnyi technikai-elszámolási jellegű vita között ez az egyik, amelyen a messze legnagyobb, mintegy 2500 milliárd forintos keretű új Operatív Programunk brüsszeli elfogadása múlhat.
A helyi önkormányzatok közvilágítási feladatainak 100%-os vissza nem térítendő támogatására jelent meg tegnap a Széchenyi 2020 keretében a "Közvilágítás energiatakarékos átalakítása" című pályázati felhívás KEOP-2014-5.5.0/K kódszámmal. A 2 milliárd forintos keretösszegű lehetőségre a pályázatokat 2014. október 2. és 2014. október 7. között lehet majd benyújtani és az egyes projektek mérete 5, illetve 500 millió forint közötti lehet.
Minden pályázó vállalkozás, illetve a teljes államigazgatás is hozzá volt szokva a vissza nem térítendő támogatásokhoz (VNT) a magyarországi fejlesztéspolitikában, de ebben az uniós keretek módosulása miatt most lényeges változás lesz a 2014-2020-as ciklusban - hívta fel a figyelmet Cséfalvay Zoltán, a 2014-2020-as magyar-EU Partnerségi Megállapodás (PM) főtárgyalója az 52, Közgazdász Vándorgyűlés egyik délutáni előadása keretében.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Minden ötödik vásárló ezt a kategóriát keresi.
A biogazdálkodás hatékonyságát vizsgálta a KRTK.
Az orosz-ukrán háború hírei percről percre.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
